Hamupipőke a kiborgok között

Marissa Meyer: Cinder

126 évvel a negyedik világháború után Új Pekingben játszódik ennek a zseniálisan csavaros sorozatnak az első kötete, ráadául nem másról szól, mint Hamupipőkéről, aki kiborg, műszerész és még sok egyéb titkot rejteget. A világ annyira megváltozott az évek során, hogy egy népcsoport még a Holdon is megtelepedett, átalakult és bizonyos "varázserővel" rendelkező holdlakó lett belőle, akiknek kegyetlen királynője, Levana az összes vetélytársát kiírtotta a Holdon és most a Földet fenyegeti, ráadául a jóképű régensherceget, Kait próbálja férjéül nyerni. Senki sem sejti még, hogy a Föld sorsa egy androidban, egy mikrochipben és éppen Cinder kezében van.
Milyen titkokat rejteget vajon a múlt és legyőzhető-e a Földet sújtó járvány? Létezik-e igaz szerelem és van-e remény a Föld számára?

Sajnos nem minden kérdésre kaptam meg még a választ, de pont ezért várom már, és remélem meg is jelenik magyarul a folytatása az Alexandra kiadónál.

A Könyvmoly párbaj listáján szereplő könyvem és már nagyon régóta várólistán szerepel, mert egyrészt nagyon szeretem a mese feldolgozásokat, másrészt pedig reméltem, hogy valami újszerűt tud mutatni a regény. A csodálatos borítóját nem tudtam megcsodálni, mert a könyvtári példánynak levették, de ha lesz rá pénzem, mindenképpen helyet kap a polcomon.

Véleményem szerint minden tekintetben teljesítette az elvárásomat, még többet is kaptam ettől a könyvtől, még akkor is, ha egy kis kombinálással nagyjából a 126. oldalon rájöttem a fő történet szálra, amikor a főhősnő még gyerekcipőben jár a felfedezésekben.

De akkor talán kezdjük is a főhősnővel, Linh Cinderrel, aki mostohaanyjával és két mostohahúgával él együtt és persze dolgoznia kell egész nap nekik. (Igen, nem véletlen Hamupipőke story). Cinder kiborg, azaz a felerésze, főleg a végtagjai robotalkatrészek, amik az agyával állnak összeköttetésben. Új Pekingben pedig pontosan olyan a társadalom, olyan korlátozott és elítélő, mint napjainkban, ezért kesztyűvel a bakancsal próbálja Cinder leplezni a fogyatékoságát, különben kitaszítottá válna és mindenki undorodna tőle. Ennek ellenére azonban egy bátor, talpraesett és belevaló lányról van szó, aki hiába nem tud sírni, az érzései ugyanolyan emberiek, mint nekünk. A veszteséget ugyanúgy érzi, mint mi, sőt szeretetet is főleg a húga, Peony és a cipőmániás androidja, Iko iránt. Aztán meg persze belép a képbe a császár fia, Kai és minden megváltozik.

A Harmadkori világ a jövőben a Negyedik Világháború után kezdődik el és mivel a földlakók egyre fejlettebb technológikákat képesek alkalmazni, megosztják a földi létet az androidokkal, robotokkal és próbálnak megélni valahogy. Átlagosnak számítanak az olyan tárgyak, mint a lebegők a benzin hajtású autók helyett, vagy a netmonitorok. A Föld országai nagy államokba tömörülnek, többek között a császár hatalma alá tartozó Keleti Nemzetközösségbe, az emberekre pedig folyamatos fenyegetést jelent a holdlakók erősödése és a titokzatos járvány a letumózis. Nem túl vidám az alaphangulata a műnek, az emberiség itt is a túlélésre játszik, de abszolút előttem van a Tatooin bolygó a Csillagok háborújából, ezért nem biztos hogy a nagyvárost olyannak képzeltem el, amilyennek kellett volna. :)

Vérbeli ifjúsági sci-fi-re és disztópikus regényre kell gondolni, ha valaminek azonnal eszünkbe kell ötlenie róla, kiegészítve a Hamupipőke mese egy-egy elemével, mint a bál, a gonosz mostoha, vagy az elhagyott cipő pardon, elhagyott robotláb. De azért ez nem csak egy mesefeldolgozás!

Ennek a műnek saját ereje van!

Mindenkinek ajánlom, aki szereti az ifjúsági sci-fiket, disztópiákat, vagy a kalandregényeket, esetleg elege van már a tucatregényekből és szeretne valami egyedit kézbe venni.