2013. december 31., kedd

"Szélhámosnak lenni..."


„Szélhámosnak lenni annyi, mint elhinni magadról, okosabb vagy a többieknél, és mindenre gondoltál. Elhiszed, hogy bármit megúszhatsz. Hogy bárkit képes vagy bepalizni.”
Holly Black: Átokvetők- A fehér macska

Visszaolvastam, hogy pont 2010 májusában olvastam Giginél a White Cat ajánlását, aminek lassan négy éve, és legalább ennyi ideje is követem a blogját. (Nem, igazából több…) Még a petíciót is aláírtam, hogy megjelenhessen magyarul, és végre idén Karácsonykor a kezembe vehettem gyönyörű borítóval, kemény kötésben.

Holly Black művein nőttem fel gyerekkoromban, nagy kedvencem volt a Spiderwick krónika, és Gigi véleménye meg a tény hogy Holly és Cassandra Clare barátnők annyira felcsigázta az érdeklődésemet, hogy egy kínszenvedés volt kivárni ezt a sok időt a megjelenésig.

 Adott egy fiú főszereplő, Cassel Sharpe, aki egy hajnalban a kollégiumának tetején találja magát és egy álombéli fehér macska vezette oda. Nála semmin nem szabad amúgy meglepődni, alapból is zűrös családból származik, főleg mert régi átokvető vérvonal leszármazottai.  Édesanyja börtönben él egy leleplezett csalása miatt, két bátyja pedig szintén nem tisztességes utat követve halad előre a világban. Csak Cassel nem örökölt semmilyen képességet. Cserébe viszont hogy ne legyen egyszerű az élete megölte a gyerekkori szerelmét és legjobb barátját Lilát, a Zacharov család örökösét. Emlékszik a vérre, a késre és aztán semmi...

A lassan felépített élete egyik napról a másikra kezd lebomlani és Cassle egy hatalmas átverés és titok közepén találja magát egy fehér macskával a társaként.

 
Először is kezdjük ott, hogy mik is azok az átokvetők…
Holly Black eredeti „curse workers” szavát nagyon találóan és sokkal hangzatosabban fordították átokvetőknek. Ők tulajdonképpen varázslók és boszorkányok, akik valamilyen különleges képességgel születtek. A leggyakoribbak közöttük is a szerencsevetők. Aztán vannak még érzékvetők, akik képesek mások érzéseit befolyásolni, álomvetők, emlékvetők, halálvetők és az átalakítók, akikből 100 évenként ha egy születik. Valamiért a legtöbb amerikai átokvető nem tisztességesen használja fel a képességeit, hanem csalásra, megtévesztésre és szélhámosságra, még ha az átoknak mindig van visszahatása is, így a halálvetőknek például elsorvadnak a testrészeik.  Az átokvetés és a szélhámosság együtt jár. Casselnek ugyan nincsen képessége, de beismeri hogy bizony ez utóbbiban felülmúlhatatlan.

És Holly ír egy nagyon erős állandó problémáról, mégpedig a kirekesztésről és előítéletességről. Az átokvetők azért dolgoznak főleg a törvény rossz oldalán, mert az emberek félnek tőlük. Keresik a segítségüket, de nem közösködnek velük, korlátozzák a legális varázshasználatukat és ezért természetesen nem is kapnak semmi jót a mágiától. Deneca édesanyja ez ellen a súlyos probléma ellen próbál meg például tenni valamit.
 
„Minden szélhámosnak azt a legfontosabb tudnia, hogy nem szabad úgy gondolkodnia, mint egy áldozatnak. Az áldozat úgy kalkulál, hogy jó üzletet csinál egy lopott táskával, aztán ideges lesz, amikor kibomlik a varrás.Úgy gondolja, hogy szinte ingyenjegyeket vehet az esőben álló krapektól, aztán meglepődik, hogy a jegyekből csak nedves papírdarabok maradnak.
Az áldozat azt hiszi, hogy ingyen megszerezhet valamit.
Az áldozat azt hiszi, megkaphatja,amit nem érdemel meg, és soha nem is fog megérdemelni.
Az áldozat ostoba, szánalmas és nyomorult.
Az áldozat azt hiszi, hogy egy este hazamegy és a lány, akit gyerekkora óta szeret, egyszerre viszontszereti.
Az áldozat hajlamos elfelejteni, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés.”


 
Szerettem a műben, hogy a főszereplője férfi, ebben és főleg a gondolatokban, érzésekben nagyon hasonlított a Vérbe öltözött Annára és a Rémálmok lányára. Ritkák manapság sajnos a másik oldal szemszögéből írt regények pedig kimondottan szórakoztató őket olvasni, főleg hogy egy szerelmi szál is egészen más szemszögből van megírva.

 Nem fogok a történetről spoilerezni, ezért csak ráhangolódást írtam a regényről, de minden igényemet kielégítette és bizony zseniális!

Nem azt mondom, hogy nem találtam ki azért hamarabb a szálakat, mint ahogy a főszereplő, de még így is kellően izgalmas és lebilincselő volt, főleg az apróságok, a részletek, mint amikor a bőre alá rejti Cassel az amuletteket. Az durva volt.

A szereplői tényleg karakteresek, ott van Cassel, akinek a fejében összekeverednek a dolgok és nem hagyja hogy mások irányítsák az életét, a bátyjai akik számomra mind rendkívül ellenszenvesek voltak. A nagyapja akinek a hűsége a Zacharovok iránt megingathatatlan, Cassel két barátja, akik sokkal többet érdemelnének, mint amit tőle kapnak és egy múltbéli lány, aki titokzatos körülmények között halt meg.

Alapvetően az egész könyv fantasy, de mégis nem mese, hanem inkább realisztikus elbeszélő stílusú, ráadásul mindezt jelen időben, amire eleinte át kell állnia az ember agyának. Szeretem az olyan regényeket, amik nem annyira tizenéveseknek szólnak, hanem idősebbeknek is. És persze van a műben szerelem, de nem az viszi a cselekményt, nem a hangsúlyos szál.

 
Alig várom már, hogy elolvashassam a második részt egy olyan trilógiából, ami izgalmas, erősen gengszter világban játszódó két tűzről pattant főszereplővel és minden csavart egy újabb követ!

 
Mindenkinek ajánlom, kivétel nélkül aki egy igazán jó fantasy-t szeretne olvasni!

2013. december 14., szombat

Csökkentsd a várólistádat 2014!

Tavaly sajnos lemaradtam a jelentkezési időről, mert nem értem rá nagyon olvasni, de idén szeretném végre teljesíteni @Lobo kihívását a Csökkentsd a várólistádat! 2012-ben jelentkeztem, de szerintem nagyjából egy könyvet olvastam el a 12-ből, és idén a legtöbb még mindig a polcomon sorakozik olvasásra várva, szóval most felkötöm a gatyamadzagot és befejezek egy pár sorozatot.

Itt van a 2012-es listám:
http://moly.hu/polcok/csokkentsd-a-varolistadat-2012-16

Mindenkit csak bátorítani tudok hogy nevezzen, akkor is, ha nem biztos benne, hogy teljesíteni tudja a feltételeket:
http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2013/12/12/varolista2014/



 Lássuk is akkor a várólistás könyveket :)
http://moly.hu/polcok/csokkentsd-a-varolistadat-2014-a-verzio

1. Richelle Mead: A végső áldozat
Vagy ezer éve el szeretném már olvasni, csak sose jutottam hozzá sem a könyvtárból, sem másvalakitől, pedig a sorozatzáró részről beszélünk és a Vámpírakadémiát nagyon szeretem.
Ezúttal maga Rose Hathaway kerül őrizet alá, és nem is akármiért. A vád: a morák királynőjének, Tatjanának meggyilkolása. Az örökmozgó dampyrt azonban apja, az extravagáns öltözködéséről és titokzatos kapcsolatairól ismert és hírhedt Abe Mazur megszökteti a fogdából. Rose így Dmitrijjel nekivág a nagyvilágnak, hogy elrejtőzzön rosszakarói, valamint a királyi udvar testőrei elől. Rose persze nem tűrheti tétlenül, hogy valaki a nyakába varrta a gyilkosságot, és nyomozni kezd az igazi tettes után. Ehhez azonban meg kell találnia a királynő neki írt levelében említett utolsó Dragomir-leszármazottat. Eközben barátnője, Lissa, az Udvar politikai intrikái közepette a királyi trón várományosai között találja magát…
Kiben bízhatnak, miközben halálos ellenségeik nyújtanak segítséget, és barátaik árulják el őket? Ki fogja meghozni a végső áldozatot a családért, a szerelemért és a túlélésért?


 

2. R. L. Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
Szeretem a klasszikus horror storykat, és ez még hátra maradt a Drakulával együtt.
Stevenson majd' 120 éves horrorklasszikusa eddig is számtalan különböző könyvnek, filmnek adott már ötletet. Dr. Jekyll, a tudós, egy különleges kísérlet során felfedezheti saját, állatiasabb énjét. A kísérlet következtében szörnyű teremtménnyé változik: megszületik Mr. Hyde, minden idők egyik legrettenetesebb regényfigurája. Jekyll rádöbben: valóban élhet egy állat az emberben…

3. Christopher Priest: A tökéletes trükk
Láttam a filmet már egy párszor és az öcsém meg is kapta ajándékba a könyvet, mert nagy kedvence, de ez vagy két éve volt, és én még mindig nem olvastam el. IgeSzédítő, viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik.
A regényből nagy sikerű film készült.n, sajnos már 2012-ben is neveztem a könyvet. :(


4. Licia Troisi: Égvilág 2. - A két harcosnő
A könyvespolcon vár a sorára szépen csendesen.
Miután a Gyilkosok Testületétől megszökött, Dubhénak, a fiatal harcosnőnek meg kell szabadulnia az őt sújtó átoktól. Egyedül Sennar mentheti meg, a leghatalmasabb varázsló.
A vérszomjas Szekta nemrég megtalálta a módját, hogyan keltse életre Astert, a Zsarnokot. Csupán az áldozati bárány hiányzik, a test, amelynek a halottak közül visszahívott lelket be kell fogadnia. A kiválasztott nem más, mint San, Sennar és Nihal unokája. Idóra, Nihal egykori mesterére és a megvesztegethető király, Dohor esküdt ellenségére bízzák a feladatot, hogy megmentse a fiút a Gyilkosok kegyetlen hajtóvadászatától. Dubhét és útitársát, Lonerint, a fiatal varázslót eközben üldözőbe veszi a legfélelmetesebb ellenség.
Égvilág sorsa a Saaron túli titokzatos földeken dőlhet el. A két harcosnő küzdelme végzetesnek bizonyulhat.


5. Licia Troisi: Égvilág 3. - Az új birodalom
Szintén. Nem volt hangulatom a sorozathoz, pedig az első részét nagyon imádtam, volt egy hangulata.
Dubhe nem vesztegetheti tovább az idejét. Dohor, Napföld zsarnoki uralkodója a Gyilkosok Szektájával (Gilda) szövetkezve véres hódító hadjáratot folytat Égvilág ellen. A Gilda nem titkolt célja a szövetséggel az, hogy Nihal unokájának (San) a testében feltámassza Astert. A jó öreg Idora bízzák a fiút, hogy akár élete árán is megóvja őt. Lonerin és Sennar úton vannak, hogy a hatalom ősi varázstalizmánját – amely újra háborút szíthat a népek közt – megszerezzék. Dubhe viszont nem várhatja ölbe tett kézzel, míg a király megadja magát, hiszen karján lüktet az átok pecsétje és csak egyetlen módon tud megszabadulni tőle: meg kell ölnie Dohort, méghozzá a lehető leghamarabb. Minél inkább kitörni készül belőle a fékezhetetlen Vadállat, annál erősebb az elszántsága, hogy küldetését végrehajtsa. Megismeri Learcot, Dohor fiát, akiben hasonló vadság tombol, mint benne. A végső csatában, amikor úgy tűnik, az összes küldetés dugába dőlt, mindenkinek számot kell vetnie a múltjával, de Égvilág sorsa csak azok kezébe kerülhet, akik képesek hinni egy új hatalom eljövetelében és akár küzdeni is érte.


6. Ken Follett: A katedrális
Eddig kétszer vettem le a könyvespolcról, hogy elkezdem, de nem jött össze.
A szerző egyik legnépszerűbb regénye egy 12.századi angliai városkában, Kingsbridge-ben játszódik, a történet a katedrális építése körül bonyolódik, melyért a Benedek-rendi szerzetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén, körülöttük vér, ármány és szerelem.
A könyv oldalain középkori világ kel életre, amely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a kínzásokat, a gyilkosságokat és a szerzetesi élet keserveit.


7. Meg Cabot: Elhagyatva
Nagyon szeretem Cabor könyveit, de valahogy az Olthatatlan vágy után feladtam az olvasását, pedig nem kellene.
Meg Cabot legújabb regénye sötét, fantasztikus történet a jelen világról… és az utána következőről.
A tizenhét éves Pierce új városba költözik, tele reményekkel. Talán az új iskolában újrakezdhet mindent. Talán szertefoszlik a szívét szorongató rettegés…
Kudarcot vall azonban minden próbálkozása. Ő itt is rátalál, és hajthatatlan elszántsággal követeli magáénak a lányt. Pierce tudja jól, hogy a srác korántsem őrangyal, sötét birodalma pedig távolról sem a mennyország, mégsem képes távol tartani magát tőle… különösen mivel a fiú mindig azokban a pillanatokban bukkan fel, amikor Pierce a legkevésbé várná, ugyanakkor a legnagyobb szüksége van rá.
Ám ha tovább zuhan lefelé a homályba, Pierce végül újra ott találhatja magát, ahová egyáltalán nem kívánkozik: az alvilágban.


8. Charlotte Bronte: Shirley
Ezt is csak halogatom és halogatom...
Első regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait.
Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa.
A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját.


9. Maggie Stiefvater: Linger- Várunk
Már kölcsönbe is volt unokahúgoméknál, nekem meg még mindig nem sikerült elolvasni.
A szemük, emberi szem farkaskoponyában, a vízre emlékeztet: mint a víz tiszta kéksége, úgy tükrözi a tavaszi eget, az esőben habzó patak barnáját, a nyári tó zöldjét, amikor az algák virágozni kezdenek, a hótól elfojtott folyó szürkéjét. Akkoriban csak Sam sárga szeme figyelt engem az esőáztatta nyírfák közül, de most az egész falka tekintetének súlya rám nehezedik. A tudott dolgok súlya, a kimondatlanoké.

 
10. Maggie Stiefvater: Forever- Örökké
Csak be fogom fejezni a sorozatot!
akkor…
Amikor Sam megismerte Grace-t, ő farkas volt, Grace pedig ember. Sam végül megtudta, hogyan lehet ember, szerelmük a különös távolságtartásból a közös élet intenzív közelségévé változott.
most…
Itt véget is érhetne a történetük. De Grace nem maradhat ember. Ezúttal ő a farkas. És Mercy Falls farkasait egy végzetes, különös vadászat fenyegeti.
örökké…
Sam bármit megtenne Grace-ért. De képes-e egyetlen fiú és egy szerelem megváltoztatni az ellenséges, veszett világot? A múlt, a jelen és a jövő összeomlani készül, egyetlen pillanatban – élet és halál pillanatában. A búcsú vagy az öröklét pillanatában.
 

11. Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!
Az elolvasandó nagykönyv listámon is szerepel, meg a polcomon.
Közel másfél éves elszánt állás- és pasikeresés hiteles történetét tartod a kezedben. Szokásos péntek esti portyáin főhősnőnk, Kéki Kata hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol Daviddel a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze. A fennmaradó időben biznisztündérnek öltözve már-már hivatásszerűen állásinterjúkra jár a Henteshez, a Hajóskapitányhoz, a Vajákos fejvadászhoz, és kis híján kiállítási tárgy is lesz belőle az emberi erőforrás-kiállításon. Mikor végre kommunikációra kezdi oktatni az országút királyait (kamionsofőröket), összefut egy igazi fatehénnel (a női féltékenység legújabbkori szimbólumával), aki a szappanoperák főgonoszait megszégyenítő találékonysággal tesz keresztbe neki, ahol csak tud…
Ráadásul Katának ez még nem elég: Teréz anya módjára kényszeresen meg is akar menteni minden útjába kerülő, elsősorban férfit… Lehet rajta nevetni, és kicsit sírni is, és kölcsön lehet adni a Pasinak, aki Fontos. Persze ha meg Pasi vagy, meg lehet vele lepni a Nőt. Egy igazi történet, egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben.
És meg is találja. (Mindenkiben.)


12. Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
A rajzfilmre is idén vettem rá magam hogy megnézzem, a könyvet is már régóta szeretném elolvasni, most van legalább rá kihívás.
Peter S. Beagle különleges szépségű fantasy-regénye – meglepő módon – ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, pedig 1968-ban jelent meg Amerikában, és 1982-ben animációs film is készült belőle, jelenleg pedig folyik a „nagy” mozifilm forgatása, nemzetközi kooprodukcióban. Története – a világon utolsónak maradt, halhatatlan egyszarvú vándorútja eltűnt társainak felkutatására és megmentésére a Vörös Bika fogságából – valójában prózában írt költemény, filozofikus tündérmese, melyben Jóság és Gonoszság azért ütközik, hogy a rabbá tett Szépség szabad legyen. Az egyszarvú útja során társakra is lel, akik saját maguk is „megváltásra” várnak. Az utolsó egyszarvú azok közé a remekművek közé tartozik, melyek minden újraolvasással egyre gazdagabbá teszik olvasójukat.


Illetve itt az alternatív lista is, ha valamelyikhez nem lesz sok energiám:
http://moly.hu/polcok/csokkentsd-a-varolistadat-2014-b-verzio

1. Wass Albert: A funtineli boszorkány
2. Suzanna Clarke: A hollókirály
3. Clive Barker: Abarat- Varázsórák, véres éjek
4. Eoin Colfer: Artemis Fowl és az örökkód
5. Cynthia Hand: Angyalsors
6. James Clavell: A sógun
7. Jonathan Stroud: Salamon király gyűrűje
8. Vavyan Fable: Álmok tengere
9. Orczy Emma bárónő: A vörös Pimpernel
10. Paul Steward és Chris Riddell: Éjfél Mennykőváradon
11. Waris Dirie- Cathleen Miller: A sivatag virága
12. Timothée de Fombelle: Vango- ég és föld között

Mindenkinek sikeres teljesítést kívánok! :)







2013. december 7., szombat

Robert Merle: Mesterségem a halál

"Kinek ajánlanám e a könyvet, ha nem azok áldozatainak, akiknek mestersége a halál?"

A Mesterségem a halál szerepel a 100 nagykönyv listáján, ezért kezdtem el olvasni, a fülszöveg alapján nem tudva, hogy miről fog szólni. Mondjuk azt sejtettem, hogy nem lesz könnyű téma, de néha ilyen regény is kell. Mármint kell nekem olvasni.
Azt hiszem egyébként idén nagyon gyengén szerepelek a szépirodalmi művek olvasása terén, mert azok általában nem pihentetnek és ezért főleg fantasykat és romantikusokat olvasok mostanában.

2013-ban, azaz még ebben az évben ezeket olvastam:
1. Szepes Mária: A vörös oroszlán
2. T. S. Eliot: Macskák könyve
3. Szerb Antal: A Pendragon legenda
4. Giovanni Boccaccio: Dekameron
és most az 5. a Mesterségem a halál!




Miután elkezdtem olvasni a művet kicsit keresgéltem az interneten, hogy tisztába tegyem a dolgokat és utánaolvastam a mű eredetének. Merle, Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang, a főszereplő) náci katona élettörténetét írja le E/1 személyben, aki az auschwitzi koncentrációs tábor első vezetője volt és kvázi a gázkamrák rendszerének tökéletesítője. Sorra veszi gyerekkorának fontos történéseit- kezve fanatikus hívő katolikus apjának megismerésétől, akitől félt az egész család, folytatva az Első Világháború hatásával ifjonti énére- mindazokat a momentumokat, amik meghatározták Rudolf személyiségét, lelkületét és hogy hogyan juthatott el odáig, hogy nem számított neki két és félmillió ember halála, ahogy a kivégzése előtt is nyilatkozza:

"Nem voltam abban a helyzetben, hogy szánalmat érezhessek. Kötöttek a parancsok. A gyerekeket munkaképtelennek tekintették, tehát el kellett gázosítanom őket."

Az író, Höß a nürnbergi per során tett tanúvallomásait használta fel művében – amelyeket 1951-ben a Nemzetközi Zsidó Dokumentációs Központ bocsátott Merle rendelkezésére. „Minden elgázosítással végrehajtott tömegkivégzés az RSHA közvetlen parancsára, felelősségére és felügyelete alatt történt.” – írta tanúvallomásában Höß. „Mindazt, amit a táborban teszek, parancsra teszem! Engem nem terhel felelősség!” – nyilatkozta később Krakkóban, egykori vádlóinak. Majd 1947-ben Auschwitz I. krematóriuma előtt felakasztották háborús bűnössége miatt.

Talán kezdjük is azzal, hogy szerintem Rudolf Lang, aki tizenhárom éves a mű elején, nem volt teljesen normális. Az apja egyértelműen nem volt az, hitbuzgó katolikus volt, aki valamilyen múltbéli bűne miatt vezekeltette az egész családját, elsőszülött fiáról pedig kitalálta, hogy papnak adja. De azért az milyen már, hogy egy kisgyerek nem mer wc-re menni, mert fél az ördögtől, aki az ajtóra van felragasztva. Döbbenetes!
Lang nem sokkal később teljesen elveszti a hitét mindenféle egyházban (bár nem csodálom ekkora ostobaságok alapján, amit leír a könyv a hívőkről), ami jó táptalajt biztosít mind a katonai élet viszontagságaihoz, mint a parancsok teljesítése, mind később az SS tagsághoz.
Soron követhetjük a mű folyamán, hogy Rudolf Lang szinte egész életében parancsnak engedelmesekedik, mások szavának, nem hiszem hogy erős jellem lehetett. Eleinte apjának engedelmeskedik, később katonai elöljáróinak, majd tisztjeinek. De mindig van fölötte valaki! És ő, nem mond nemet! Parancsra házasodik, parancsra épít fel egy gazdaságot, majd parancsra mészárol halomra ártatlan embereket.
Minden bizonnyal nem volt normális...

Amúgy, egy nagyon elgondolkodtató könyvről van szó, mondjuk azt írták, hogy mivel Rudolf szemszögéből olvassuk a művet, a végére mi is számolgatni kezdjük, hogy lehet a legalaposabban megölni sokezer embert, majd a legrövidebb időn belül eltemetni a testeket (mert ezt részletezik kb. 200 oldalon keresztül), hála az égnek én általában csak undort éreztem és borzalmat.
Merle kimondottam olvasmányosan ír, nem is kellett csak másfél nap ahhoz hogy elolvassam, de azt már nem tudnám elmondani a műről, hogy milyen jó könyv és hogy a 100. legjobb könyv közé való. Persze a témája a kőkemény igazság, ezért alkotott maradandót az író.

Azoknak ajánlom, hogy olvassák el, akik szeretik a holokausztos könyveket, akik szeretik az elborzasztó realista történelmi műveket, vagy azoknak aki egyszerűen csak az igazsággal szeretnének tisztába lenni a másik oldalról!








2013. december 4., szerda

Hamupipőke a kiborgok között

Marissa Meyer: Cinder

126 évvel a negyedik világháború után Új Pekingben játszódik ennek a zseniálisan csavaros sorozatnak az első kötete, ráadául nem másról szól, mint Hamupipőkéről, aki kiborg, műszerész és még sok egyéb titkot rejteget. A világ annyira megváltozott az évek során, hogy egy népcsoport még a Holdon is megtelepedett, átalakult és bizonyos "varázserővel" rendelkező holdlakó lett belőle, akiknek kegyetlen királynője, Levana az összes vetélytársát kiírtotta a Holdon és most a Földet fenyegeti, ráadául a jóképű régensherceget, Kait próbálja férjéül nyerni. Senki sem sejti még, hogy a Föld sorsa egy androidban, egy mikrochipben és éppen Cinder kezében van.
Milyen titkokat rejteget vajon a múlt és legyőzhető-e a Földet sújtó járvány? Létezik-e igaz szerelem és van-e remény a Föld számára?

Sajnos nem minden kérdésre kaptam meg még a választ, de pont ezért várom már, és remélem meg is jelenik magyarul a folytatása az Alexandra kiadónál.

A Könyvmoly párbaj listáján szereplő könyvem és már nagyon régóta várólistán szerepel, mert egyrészt nagyon szeretem a mese feldolgozásokat, másrészt pedig reméltem, hogy valami újszerűt tud mutatni a regény. A csodálatos borítóját nem tudtam megcsodálni, mert a könyvtári példánynak levették, de ha lesz rá pénzem, mindenképpen helyet kap a polcomon.

Véleményem szerint minden tekintetben teljesítette az elvárásomat, még többet is kaptam ettől a könyvtől, még akkor is, ha egy kis kombinálással nagyjából a 126. oldalon rájöttem a fő történet szálra, amikor a főhősnő még gyerekcipőben jár a felfedezésekben.

De akkor talán kezdjük is a főhősnővel, Linh Cinderrel, aki mostohaanyjával és két mostohahúgával él együtt és persze dolgoznia kell egész nap nekik. (Igen, nem véletlen Hamupipőke story). Cinder kiborg, azaz a felerésze, főleg a végtagjai robotalkatrészek, amik az agyával állnak összeköttetésben. Új Pekingben pedig pontosan olyan a társadalom, olyan korlátozott és elítélő, mint napjainkban, ezért kesztyűvel a bakancsal próbálja Cinder leplezni a fogyatékoságát, különben kitaszítottá válna és mindenki undorodna tőle. Ennek ellenére azonban egy bátor, talpraesett és belevaló lányról van szó, aki hiába nem tud sírni, az érzései ugyanolyan emberiek, mint nekünk. A veszteséget ugyanúgy érzi, mint mi, sőt szeretetet is főleg a húga, Peony és a cipőmániás androidja, Iko iránt. Aztán meg persze belép a képbe a császár fia, Kai és minden megváltozik.

A Harmadkori világ a jövőben a Negyedik Világháború után kezdődik el és mivel a földlakók egyre fejlettebb technológikákat képesek alkalmazni, megosztják a földi létet az androidokkal, robotokkal és próbálnak megélni valahogy. Átlagosnak számítanak az olyan tárgyak, mint a lebegők a benzin hajtású autók helyett, vagy a netmonitorok. A Föld országai nagy államokba tömörülnek, többek között a császár hatalma alá tartozó Keleti Nemzetközösségbe, az emberekre pedig folyamatos fenyegetést jelent a holdlakók erősödése és a titokzatos járvány a letumózis. Nem túl vidám az alaphangulata a műnek, az emberiség itt is a túlélésre játszik, de abszolút előttem van a Tatooin bolygó a Csillagok háborújából, ezért nem biztos hogy a nagyvárost olyannak képzeltem el, amilyennek kellett volna. :)


Vérbeli ifjúsági sci-fi-re és disztópikus regényre kell gondolni, ha valaminek azonnal eszünkbe kell ötlenie róla, kiegészítve a Hamupipőke mese egy-egy elemével, mint a bál, a gonosz mostoha, vagy az elhagyott cipő pardon, elhagyott robotláb. De azért ez nem csak egy mesefeldolgozás!

Ennek a műnek saját ereje van!

Mindenkinek ajánlom, aki szereti az ifjúsági sci-fiket, disztópiákat, vagy a kalandregényeket, esetleg elege van már a tucatregényekből és szeretne valami egyedit kézbe venni.